Éreztem, szinte belefúrja fejét a testembe. Mintha el akart volna bújni bennem, el akart volna tűnni a világ szeme elől. Pár percig álltam így, nem mertem megmozdulni. Minden levegővételnél újra éreztem fejét melleim között. Végül lassan elfordult, és mint egy kisgyerek, bocsánatkérő boci szemekkel engedélyt kért, hogy most elmehessen. „Mary, majd jelentkezem, és folytatjuk. Most tényleg el kell mennem.”
Novellák, 2012