Uralkodok_maganyossaga

Uralkodók magányossága

Uralkodók magányossága

Uralkodók magányossága

  • Szerző: David Davidar
  • Nyelv: magyar
  • ISBN: 978-963-12-8161-3
  • Oldalszám: 332
  • Méret: 148×210 mm
  • Kötés: puhatáblás
  • Kiadás éve: 2017
1.900 Ft

1992. december 6-án hindu fundamentalisták leromboltak egy XVI. századi moszlim mecsetet az Uttar Pradesh szövetségi államban fekvő Ayodhya városában arra hivatkozva, hogy pontosan ezen a helyen volt Rama isten –Visnu 7. inkarnációjának - szülőhelye. A különböző vallási közösségek közt kitörő  zavargások átterjedtek India más területeire is, ezek közül is a legkiterjedtebb és  legszervezettebb a sok száz kilométerre délre fekvő metropoliszban, Bombayben (ma Mumbai) zajlottak.

Ez a politikai és vallási erőszak szolgáltatja a regény hátterét.

 A főhős - és egyben az események narrátora – Vidzsáj, aki a dél-indiai Tamil Nadu állam egyik „unalmas kisvárosának harmadosztályú egyetemén szerez másodosztályú diplomát”, állást kap Bombayben az Indian Secularist című lapnál. Ugyan a folyóirat példányszáma alacsony, mégis, az indiai identitást taglaló, kiváló indiai közgazdászok tollából származó tanulmányokat jelentet meg, és Vidzsáj végre úgy érzi, ott van, ahol a dolgok történnek. Álmában sem gondolta, milyen hamar és mennyire valóságos lesz is ez az érzés… Amikor a zavargásokat elérik a nagyvárost is, úgy dönt, nem elég csak mások cikkeit szerkesztgetni, ki kell menni az utcára és látnia, éreznie kell a tömegeket és a káoszt.  Ám amikor saját szemével látja a fundamentalista hordák brutális erejét, hirtelen és váratlanul szembetalálja magát India nagyon is zavaros vallási és politikai valóságával. A tapasztalat annyira felkavarja és megviseli, hogy munkaadója és főnöke, a párszi Mr. Szórábdzsi a Nilgiri hegyek egyik teaültetvénye közelében fekvő kisvárosba, Mehámba küldi pihenni és felépülni

Vidzsáj nagyon hamar belesodródik az Isten Tornya néven emlegetett szent hely körüli konfliktusba. Főnöke kérésére tudósítani szeretne a hegyekben még jó időben is csak nagyon nehezen megközelíthető helyről, amely keresztény és hindu templomként funkcionál, és amelyet a szóbeszéd szerint most szélsőjobboldali hindu nacionalisták el akarnak foglalni, hogy a keresztény papokat elűzve kizárólag hindu szentélyként tudhassák magukénak.

Vijay, megakadályozandó a komoly konfliktust, megszállottként veti bele magát az ügybe, és ehhez egy furcsa alakot kíván megnyerni magának. Noah a helyi keresztény temetőben a sírok között egy Banjánfa (Pipul) alatt él (Nota Bene: Buddha is egy ilyen fa alatt világosodott meg…). Nem lehet tudni, kötik-e rokoni szálak az ottani keresztény paphoz, mindenesetre elmondása szerint Amerikában tanult, idéz Pessoa, Cavafy és Rimbaud verseiből és feltétlen hódolója Jimmy Hendrixnek.

Davidar regénye Mr. Szórábdzsi készülő könyvéből kölcsönzi címét: a főszerkesztő a vallási tolerancia általa legnagyobbjainak tartott képviselőiről ír „tankönyvet” az indiai ifjúság számára – két uralkodóról, a buddhista Asókáról, a mogul Akbárról, valamint a hindu Mahátma Gandhiról. A pihenni küldött Vidzsájnak adja próbaolvasásra a kéziratot, és ennek fejezetei jelennek meg adott helyeken a regényben. Valahányszor beleolvas Vidzsáj, újabb és újabb ihletet nyer küldetéséhez, egyre eltökéltebb, hogy megállítja a fundamentalistákat –ám végül a tragédiát nem sikerül megakadályoznia.

A regény a növekvő fundamentalizmus veszélyére világít rá a maga eszközeivel, hogyan használják ki a vallást a politikusok saját érdekeikhez, hogyan ütközik az intolerancia a kortárs társadalommal.

Segítségül hívja a múlt nagy gondolkodóinak bölcsességét, hogy az elfogadó türelem - még ha ma az indiai szekularizmus idealizmusnak tűnhet is - valósággá válhasson… Szüksége van Indiának ehhez egy új magányos uralkodóra?

 

Csikós András

Írja meg véleményét a könyvről!

Ahhoz, hogy véleményt tudjon írni, kérjük jelentkezzen be a fiókjába vagy ha még nem regisztrált, hozzon létre egy új fiókot