Eldöntötted, hogy magánkiadásban megjelenteted a könyved, hát elkezdesz utánajárni a dolgoknak, a kiadással járó kötelezettségeknek és legkésőbb ekkor találkozol a kötelespéldány kifejezéssel...
Elszántad magad könyved kiadására, igyekszel mindennek utánajárni, már tudod, mi az az ISBN és hogy kell igényelni, és akkor kiderül, hogy van még egy fontos kötelezettség az új könyvvel kapcsolatban, aminek mindenképpen eleget kell tenni, ez pedig a kötelespéldányok leadása. Felmerül a kérdés: mik azok a köteles példányok és miért, kinek kell leadni őket?
Mik azok a kötelespéldányok?
Röviden és közérthetően megfogalmazva újonnan kiadott könyvünk azon példányai, amiket kötelezően el kell küldenünk az Országos Széchényi Könyvtár számára. Annyira szép azonban a szakszerű és pontos leírása, hogy mindenképpen szerepeltetnem kell: a kötelespéldány egy ország területén kiadott, előállított, bármilyen tájékoztatást vagy gondolatközlést tartalmazó, nyilvános közlésre szánt információhordozó eszköz, azaz sajtótermék archiválás és bibliográfiai számbavétel céljára, jogszabályi előírás alapján ingyenesen és kötelezően szolgáltatandó példánya(i).
Ez nem egy új találmány, már 1802 óta kötelező minden kiadványból példányt szolgáltatni az OSZK számára, igaz, kezdetben ez még csupán 1 darabot jelentett, azonban a jelenlegi 6 is sokkal barátságosabb már ahhoz a 16-hoz képest, amit a rendelet 1998-as módosításáig minden könyvből be kellett küldeni...
Hány kötelespéldányt kell leadni?
A jelenleg érvényben lévő kormányrendelet (60/1998. (III. 27.) szerint tehát minden újonnan kiadott könyvből kötelező 6 darabot az OSZK számára elküldeni.
Miből kell kötelespéldányt küldeni?
A jogszabály szerint minden legalább 50 példányban kiadott sajtótermékből, magyarán ha valaki könyve kiadására szánja el magát, ezzel mindenképpen számolnia kell. Kis példányszámú magánkiadások esetében ennek költsége arányaiban magas lehet, de nem érdemes megfeledkezni róla, mert utólag költségtérítési kötelezettség merülhet fel ennek kapcsán, ugyanis pl. az OSZK jogosult a be nem szolgáltatott példányok megvásárlására, aminek természetesen minden költségét behajtja – és ebbe nem csak a könyvek ára értendő bele. Viszont azt érdemes tudni, hogy a kötelespéldányok leadása alapesetben a nyomda kötelessége, így csak arra kell figyelni, hogy ők ennek eleget tegyenek.
Miért van szükség kötelespéldányokra és hová kerülnek azok?
Az OSZK által összeszedett pontok szerint a kötelespéldány szolgáltatás célja a sajtótermékek
- nemzeti könyvtári, filmarchívumi gyűjtése és megőrzése,
- nemzeti bibliográfiai, filmográfiai, diszkográfiai stb. nyilvántartása,
- nyilvános könyvtári rendszerben való hozzáférhetővé tétele,
- statisztikai számbavétele,
- sajtóigazgatási feladatra történő rendelkezésre bocsátása.
Röviden tehát, hogy a könyvtárban elérhető legyen és adminisztrálják. Ez természetesen abszolút nem rossz gondolat, és teljesen elfogadható, persze azt gondolom, joggal merül fel a kérdés, hogy ehhez miért kell hat darab, hová is kerülnek ezek.
A válasz a következő:
- az Országos Széchényi Könyvtárban marad minden kiadványból 2 példány,
- a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár minden sajtótermékből 1 példányban részesül,
- az Országgyűlési Könyvtár és a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 1-1 példányt kap a gyűjtőkörébe tartozó kiadványokból,
- a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára és a Pécsi Tudományegyetem Könyvtára közösen kapnak 1 példányt minden beérkezett sajtótermékből (az egy példány - tartalomtól függő - elosztását a két intézmény között külön megállapodás rögzíti),
- azok a dokumentumok, melyek nem tartoznak az Országgyűlési Könyvtár vagy a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat gyűjtőkörébe, vagy a két könyvtár vagy azok bármelyike nem tart rájuk igényt, az országos szak- illetve állami egyetemi könyvtárak valamelyikébe kerülnek.
Akiket ennél behatóbban is érdekelnek a részletek, azoknak ajánljuk a 60/1998. (III. 27.) Kormány rendelet tanulmányozását és az OSZK oldalát, ahol a kötelespéldányok beszolgáltatásávalkapcsolatos mindenpontos információ megtalálható.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha kezdő író vagy, már talán magad is tudod, milyen nehéz fókuszáltnak maradni és őrizni az ihletet, miközben egy könyvön, novellán dolgozol. Akár írói blokk, akár elutasító levél az oka, lehet, el fog jönni az a pont, amikor falba ütközöl az alkotás csodálatos, de sokszor nehéz útján.
Merem állítani, majd minden embert élete során legalább egyszer megkísérti a gondolat, hogy – még ha épp írni nem is tud valami jól – nem lenne rossz, ha egyszer megjelenne egy könyv, amin ő szerepel szerzőként. Ha úgy gondolod, hogy te nem ezek közé tartozol, akkor ez a cikk nem neked szól.
Ha valaki írásra adja a fejét, valószínűleg felötlik benne a kérdés, vajon mennyi idő alatt fog elkészülni. Egy dolog azonban teljesen nyilvánvaló: a végeredmény minősége nem attól függ majd, milyen hamar vagy lassan készült el.
Ha magánkiadásban adod ki a könyved, a munkafolyamatokat és természetesen a költségek alakulását is neked kell felügyelned. Sorravesszük a könyv elkészültéig vezető főbb lépéseket, hogy lásd, nagyjából milyen kiadásaid lesznek.
