Nyomdai kisokos

A papír vastagsága (egy négyzetméterének súlya grammban).

A ma használatos papírméreteket nemzetközi szabvány határozza meg. Közös oldalaránnyal rendelkeznek, ami 1 : 1,4142 arány. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Több sorozat is létezik, de a legáltalánosabb az „A” és „B” hazánkban.

Felületkezelt, mázolt, sima tapintású, enyhén csillogó felületű papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata használatos.

Bevonat nélküli papír, fénymásoló papírhoz hasonló alapanyag. Elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására használják, mert a szemnek jól olvasható a szöveg rajta.

A papírgyártás során kialakított laza rostszerkezettel könnyített, tört színű papír, melyet könyvek belíveinek nyomtatásánál használnak. Felülete eltér az ofszet papírétól: érdesebb, ezért másként töri meg a fényt. Ezért az ilyen papírra nyomtatott szövegeket akár neonfénynél is a szemünket kímélve tudjuk olvasni.

Olyan kötészeti eljárás, melynek során a többszörösen hajtogatott íveket egymásra helyezik, és cérnával összevarrják.
Az eredmény igen tartós és esztétikus, mert a könyv teljesen kinyílik. Elsősorban kemény táblás könyvek esetében kedvelt kötészeti eljárás.

Olyan kötészeti eljárás, melynek során ragasztóval rögzítik az egyes lapokat a könyvfedélhez.

Olyan kötészeti eljárás, melynek során egy spirállal fűzik össze az oldalakat. A spirálok több átmérővel és színben léteznek, így lehetőség van a kiadványhoz illeszkedő spirál választására.

Olyan felületkezelési eljárás, melynek során vékony műanyag réteget viszünk fel a felületre. Meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt. Optikailag fényes vagy matt változatban létezik.

A keménytáblás könyvtestet védő, külső, plusz borító lap. Rendszerint 5-10 cm-rel hajtják vissza a borítónál és hátlapnál.

Kiadványok nyitási oldalával szemben levő rész elnevezése. Könyv esetén a szerző nevét, a címét, a kötetszámot és a kiadó emblémáját szokás feltüntetni rajta.

Keménytáblás könyveknél a könyvtest és a könyvtábla összekapcsolására használt nyomatlan vagy nyomtatott ív.

A könyv tartalmát alkotó, kötészetileg összetartozó egység, amelyet a nyomdai kötészet során látnak el borítóval. A könyv vastagsága függ az Ön által választott papír vastagságától és az oldalszámtól is.

címnegyedív: a könyv első négy oldala, amely a könyvre vonatkozó és a könyvhöz kapcsolódó adatokat tartalmazza.
tartalomjegyzék: tükrözi a könyv tagolását, beosztását, a könyvben való tájékozódást segíti.
előszó: a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó nyitógondolatai.
főrész: fejezetekre és egyéb szerkezeti részekre bontott, címrendszerrel, beosztással, elválasztó lapok beiktatásával tagolt tartalom.
jegyzet: a könyv főszövegére vonatkozó kiegészítés, magyarázat. Elhelyezhető az oldal alján, a fejezetek vagy a könyv végén.
utószó: a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó zárógondolatai.
irodalomjegyzék (bibliográfia): azon írások, könyvek címeinek a felsorolása, amelyek adatait, kisebb részeit az adott könyv, szöveg írásához felhasználták.
név- és tárgymutató: rendszerint címszavakból és hozzájuk tartozó oldalszám hivatkozásokból áll.
impresszum / kolofon: a könyv címnegyedében vagy a végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

A könyv adatait tartalmazó első 4 oldal. Hagyományosan az 1. oldal a szennycímoldal, a 2. oldal üres, a 3. oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.

szennycímoldal: A könyv legelső oldala, melyen kis fokozatú betűvel csak a könyv címét és a szerző nevét tüntetik fel.

főcímoldal: A címnegyedív harmadik oldala, ahol nagyobb betűfokozattal megismétlik a szerző nevét és a mű címét, esetleg a kiadót, a kiadás helyét idejét és számát.

impresszum / kolofon: A kolofon és az impresszum eredetileg nem tartozott össze. Az impresszum (a rendeletileg előírt adatok) a negyedik, míg a kolofon (a könyv legfontosabb adatai) a könyv végén, a kolofonoldalon jelentek meg.
Most együtt a könyv címnegyedében vagy végén helyezhetők el, és a következőket tartalmazhatja szabadon: kiadó, tervező, szerkesztő, lektor, szerzői jog, nyomda, ISBN szám, gyártási év, stb.

A könyv lapjain alul vagy felül elhelyezett szám, mely mutatja a belívek sorrendjét, ezért segíti az eligazodást, keresést a könyvben. Fejezetek előtti üres oldalakra nem nyomtatnak oldalszámot.

Nyomdai vonatkozásban minden olyan irat, állomány, amit megjelentetésük érdekében nyomdába leadnak (tehát nemcsak írás, hanem lehet például grafika vagy ábra is).
Ha ajánlatkérésnél a könyv digitális állományánál a Word dokumentum-ot választotta ki, akkor a kézirat leadása után grafikusaink igazi könyvet varázsolnak belőle.
Ha Ön nem grafikus, vagy nyomdaiparban járatos szakember, keressen fel minket, szívesen segítünk!

Az az eljárás, mellyel az oldalakon a szöveget, címeket, képeket és egyéb illusztrációkat, dekorációs elemeket végleges formába rendezik. A megkapott kéziratból első korrektúra elkészül.

Szöveg, kép és ezek elhelyezésének ellenőrzésére szolgál.

Az utolsó tördelt szerzői korrektúra, levonat az anyagból, melyet elfogadva a megrendelő (vagy az arra általa felhatalmazott személy) engedélyt ad a nyomtatásra.

Mérethelyes pdf állomány, ha szükséges 3-3 mm kifutóval, 300 dpi felbontással, megfelelő margóviszonnyal, CMYK színbeállítással.
Ha ajánlatkérésnél a könyv digitális forrásánál a nyomdakész pdf-et választotta ki, könyvét abban a formában nyomtatjuk ki, ahogyan elküldi nekünk, ez esetben nem számolunk tervezési díjat.
Ha Ön nem grafikus, vagy nyomdaiparban járatos szakember, keressen fel minket, szívesen segítünk!

Ha a kiadvány lapja olyan grafikai elemeket tartalmaz, amelyek az oldal széléig érnek, azokat kifutóval kell beállítani, azaz ki kell futtatni a vágáson túlra is. Így lehet elérni, hogy a körbevágás után a lap szélén ne maradjon fehér csík. A kifutó ne tartalmazzon fontos grafikai elemet, hiszen levágódik gyártáskor.

A vágott méreten kívül a nyomaton elhelyezett jel, mely a kötészet számára mutatja a vágás helyét. A vágójel minimum 3 mm-re kezdődjön el a vágott mérettől!

A kész nyomdai termék mérete.

A nyomtatott oldal szövegekkel és illusztrációkkal elfoglalt részén (szedéstükrén) kívül eső szabad üres felület.