Nyomdai kisokos
Nyomdai kisokosunk, egy értékes eszköz, mely összegyűjti a legfontosabb ismereteket a különböző papírtípusokról, a könyvkötési eljárásokról, a nyomdai előkészítésről és magáról a könyvről.
A papírról
grammsúly
Hétköznapi szóhasználatban a papír vastagságáról beszélünk, de ez nem egy pontos műszaki paraméter. A nyomdászok jobban szeretik a vastagságra utaló adatot, grammsúlyban megadni az 1 m² méretű nyomathordozó tömege grammban kifejezve. Az irodai nyomtatók általában 80 g/m² grammsúlyú papírral dolgoznak, egy esküvői meghívó, névjegykártya pedig 300–400 g/m².
papír méret
A ma használatos papírméreteket nemzetközi szabvány határozza meg. Közös oldalaránnyal rendelkeznek, ami 1 : 1,4142 arány. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Több sorozat is létezik, de a legáltalánosabb az „A” és „B” hazánkban.
műnyomó papír
Felületkezelt, mázolt, sima tapintású, enyhén csillogó felületű papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata egyaránt használatos.
ofszet papír
Bevonat nélküli papír, a fénymásoló papírhoz hasonló alapanyag. Elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására használják, mert a szem számára jól olvasható rajta a szöveg.
volumenizát papír
A papírgyártás során kialakított laza rostszerkezettel könnyített, tört színű papír, melyet könyvek belíveinek nyomtatásánál használnak. Felülete eltér az ofszet papírétól: érdesebb, ezért másként töri meg a fényt. Ennek köszönhetően az ilyen papírra nyomtatott szövegeket akár neonfénynél is a szemünket kímélve tudjuk olvasni.
A kötési eljárásokról
kemény táblás cérnafűzés
Olyan kötészeti eljárás, melynek során a többszörösen hajtogatott íveket egymásra helyezik, és cérnával összevarrják.
Az eredmény igen tartós és esztétikus, mert a könyv teljesen kinyílik. Elsősorban kemény táblás könyvek esetében kedvelt kötészeti eljárás.
puha táblás ragasztókötés
Olyan kötészeti eljárás, melynek során ragasztóval rögzítik az egyes lapokat a könyvfedélhez. Költséghatékony megoldás, ezért kis és közepes terjedelmű puhafedeles könyveknél a leggyakoribb választás.
spirálozás
Olyan kötészeti eljárás, melynek során egy spirállal fűzik össze az oldalakat. A spirálok több átmérővel és színben elérhetők, így lehetőség van a kiadványhoz illeszkedő spirál választására. Jól lapozható, könnyen nyitva tartható megoldás, melyet munkafüzeteknél, kézikönyveknél, naptáraknál szoktak alkalmazni.
fóliázás
Olyan felületkezelési eljárás, melynek során vékony műanyag réteget visznek fel a papír felületére. Meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt, és védi a karcolódástól. Optikailag fényes vagy matt változatban érhető el.
A könyvről
védőborító
A keménytáblás könyvtestet védő, külső, plusz borítólap. Rendszerint 5–10 cm-rel hajtják vissza a borítónál és a hátlapnál, így egyúttal díszítő funkciót is betölt.
gerinc
A kiadványok nyitási oldalával szemben lévő rész elnevezése. Könyv esetén a szerző nevét, a címet, a kötetszámot és a kiadó emblémáját szokás feltüntetni rajta, hogy a polcra állított könyv is azonosítható maradjon.
előzék
Keménytáblás könyveknél a könyvtest és a könyvtábla összekapcsolására használt nyomatlan vagy nyomtatott ív. Mind a könyv elején, mind a végén megtalálható, és funkcionálisan a kötés stabilitását adja.
belív
A könyv tartalmát alkotó, kötészetileg összetartozó egység, amelyet a nyomdai kötészet során látnak el borítóval. A könyv vastagsága függ az Ön által választott papír vastagságától és az oldalszámtól is.
szerkezeti tagolása
címnegyedív: a könyv első négy oldala, amely a könyvre vonatkozó és a könyvhöz kapcsolódó adatokat tartalmazza.
tartalomjegyzék: tükrözi a könyv tagolását, beosztását, a könyvben való tájékozódást segíti.
előszó: a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó nyitógondolatai.
főrész: fejezetekre és egyéb szerkezeti részekre bontott, címrendszerrel, beosztással, elválasztó lapok beiktatásával tagolt tartalom.
jegyzet: a könyv főszövegére vonatkozó kiegészítés, magyarázat. Elhelyezhető az oldal alján, a fejezetek vagy a könyv végén.
utószó: a szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó zárógondolatai.
irodalomjegyzék (bibliográfia): azon írások, könyvek címeinek a felsorolása, amelyek adatait, kisebb részeit az adott könyv, szöveg írásához felhasználták.
név- és tárgymutató: rendszerint címszavakból és hozzájuk tartozó oldalszám-hivatkozásokból áll.
impresszum / kolofon: a könyv címnegyedében vagy a végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.
címnegyedív
A könyv adatait tartalmazó első négy oldal. Hagyományosan az 1. oldal a szennycímoldal, a 2. oldal üres, a 3. oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon- vagy impresszumoldal.
szennycímoldal: a könyv legelső oldala, melyen kis fokozatú betűvel csak a könyv címét és a szerző nevét tüntetik fel.
főcímoldal: a címnegyedív harmadik oldala, ahol nagyobb betűfokozattal megismétlik a szerző nevét és a mű címét, esetleg a kiadót, a kiadás helyét, idejét és számát.
impresszum / kolofon: az impresszum (a rendeletileg előírt adatok) és a kolofon (a könyv legfontosabb adatai) eredetileg nem tartoztak össze – az impresszum a negyedik, míg a kolofon a könyv végén jelent meg. Ma együtt, a könyv címnegyedében vagy a végén helyezhetők el, és a következőket tartalmazhatják szabadon: kiadó, tervező, szerkesztő, lektor, szerzői jog, nyomda, ISBN-szám, gyártási év.
oldalszám / pagina
A könyv lapjain alul vagy felül elhelyezett szám, amely mutatja a belívek sorrendjét, ezért segíti az eligazodást, a keresést a könyvben. A fejezetek előtti üres oldalakra nem nyomtatnak oldalszámot.
Az előkészületekről
kézirat
Nyomdai vonatkozásban minden olyan irat, állomány, amit megjelentetésük érdekében nyomdába leadnak (tehát nemcsak írás, hanem lehet például grafika vagy ábra is).
Ha ajánlatkérésnél a könyv digitális állományánál a Word dokumentumot választotta ki, akkor a kézirat leadása után grafikusaink igazi könyvet varázsolnak belőle.
Ha Ön nem grafikus, vagy nyomdaiparban járatos szakember, keressen fel minket, szívesen segítünk!
tördelés
Az az eljárás, mellyel az oldalakon a szöveget, a címeket, a képeket és az egyéb illusztrációkat, dekorációs elemeket végleges formába rendezik. A megkapott kéziratból ezzel készül el az első korrektúra.
korrektúra
A szöveg, a kép és ezek elhelyezésének ellenőrzésére szolgáló munkafázis. Általában több körben zajlik, amíg minden helyesírási, tipográfiai és tördelési hiba ki nem javul.
imprimatúra
Az utolsó tördelt szerzői korrektúra, levonat az anyagból, melyet elfogadva a megrendelő (vagy az általa erre felhatalmazott személy) engedélyt ad a nyomtatásra. Az imprimatúra után már nem módosíthatók a tartalmi vagy tipográfiai elemek.
nyomdakész PDF
Mérethelyes PDF-állomány, ha szükséges 3–3 mm kifutóval, 300 dpi felbontással, megfelelő margóviszonnyal, CMYK színbeállítással. Ha ajánlatkérésnél a könyv digitális forrásánál a nyomdakész PDF-et választotta ki, könyvét abban a formában nyomtatjuk ki, ahogyan elküldi nekünk – ez esetben nem számolunk tervezési díjat.
Ha Ön nem grafikus, vagy nyomdaiparban járatos szakember, keressen fel minket, szívesen segítünk!
kifutó
Ha a kiadvány lapja olyan grafikai elemeket tartalmaz, amelyek az oldal széléig érnek, azokat kifutóval kell beállítani, azaz ki kell futtatni a vágáson túlra is. Így lehet elérni, hogy a körbevágás után a lap szélén ne maradjon fehér csík. A kifutó ne tartalmazzon fontos grafikai elemet, hiszen a gyártáskor levágódik.
vágójel
A vágott méreten kívül, a nyomaton elhelyezett jel, mely a kötészet számára mutatja a vágás helyét. A vágójel minimum 3 mm-re kezdődjön el a vágott mérettől!
vágott méret
A kész nyomdai termék mérete – tehát az a méret, amelyet Ön a kezébe vesz, miután a körbevágás megtörtént.
margó
A nyomtatott oldal szövegekkel és illusztrációkkal elfoglalt részén (szedéstükrén) kívül eső szabad, üres felület. Megfelelő mérete biztosítja az oldal olvashatóságát és esztétikus megjelenését.
Ne halogassa tovább – beszéljünk a könyvéről
Az egyeztetés teljesen ingyenes és kötelezettségmentes. Írjon vagy hívjon – 24 órán belül válaszolunk.
