PAPÍR
GRAMMSÚLY
A papír vastagsága (egy négyzetméterének súlya grammban).
MŰNYOMÓ PAPÍR
Felületkezelt, mázolt, sima tapintású, enyhén csillogó felületű papír, főleg képes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására. Fényes és matt változata használatos.
OFSZET PAPÍR
Bevonat nélküli papír, fénymásoló papírhoz hasonló alapanyag. Elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására használják, mert a szemnek jól olvasható a szöveg rajta.
VOLUMENIZÁLT PAPÍR
A papírgyártás során kialakított laza rostszerkezettel könnyített, tört színű papír, melyet könyvek belíveinek nyomtatásánál használnak. Felülete eltér az ofszet papírétól: érdesebb, ezért másként töri meg a fényt. Ezért az ilyen papírra nyomtatott szövegeket akár neonfénynél is a szemünket kímélve tudjuk olvasni.
PAPÍR MÉRET
A ma használatos papírméreteket nemzetközi szabvány határozza meg. Közös oldalaránnyal rendelkeznek, ami ,vagyis kb. az 1 : 1,4142 arány. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Több sorozat is létezik, de a legáltalánosabb az „A” és „B” hazánkban.
KÖNYV
KEMÉNY TÁBLÁS CÉRNAFŰZÉS
Olyan kötészeti eljárás, melynek során a többszörösen hajtogatott íveket egymásra helyezik, és cérnával összevarrják.
Az eredmény igen tartós és esztétikus, mert a könyv teljesen kinyílik. Elsősorban kemény táblás könyvek esetében kedvelt kötészeti eljárás.
PUHA TÁBLÁS RAGASZTÓKÖTÉS
Kötészeti eljárás, melynek során ragasztóval rögzítik az egyes lapokat a könyvfedélhez.
SPIRÁLOZÁS
Kötészeti eljárás, melynek során egy spirállal fűzik össze az oldalakat. A spirálok több átmérővel és színben léteznek, így lehetőség van a kiadványhoz illeszkedő spirál választására.
FÓLIÁZÁS
Olyan felületkezelési eljárás, melynek során vékony műanyag réteget viszünk fel a felületre. Meggátolja a festék lehúzódását, erősebbé teszi a papírt. Optikailag fényes vagy matt változatban létezik.
BELÍV
A könyv tartalmát alkotó, kötészetileg összetartozó egység, amelyet a nyomdai kötészet során látnak el borítóval. A könyv vastagsága függ az Ön által választott papír vastagságától és az oldalszámtól is.
A4 - Word sablon letöltése, B5 - Word sablon letöltése
CÍMNEGYEDÍV
A könyv adatait tartalmazó első 4 oldal. Hagyományosan az 1. oldal a szennycímoldal, a 2. oldal üres, a 3. oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.
SZENNYCÍMOLDAL
A könyv legelső oldala, melyen kis fokozatú betűvel csak a könyv címét és a szerző nevét tüntetik fel.
FŐCÍMOLDAL
A címnegyedív harmadik oldala, ahol nagyobb betűfokozattal megismétlik a szerző nevét és a mű címét, esetleg a kiadót, a kiadás helyét idejét és számát.
IMPRESSZUM / KOLOFON
A kolofon és az impresszum eredetileg nem tartozott össze. Az impresszum (a rendeletileg előírt adatok) a negyedik, míg a kolofon (a könyv legfontosabb adatai) a könyv végén, a kolofonoldalon jelentek meg.
Most együtt a könyv címnegyedében vagy végén helyezhetők el, és a következőket tartalmazhatja szabadon: kiadó, tervező, szerkesztő, lektor, szerzői jog, nyomda, ISBN szám, gyártási év, stb.