Szerző

Uralkodók magányossága

Ön is érzi a bizonytalanságot egy olyan világban, ahol a gyűlölet és a megosztottság falakat emel az emberek közé? Fedezze fel India legvéresebb napjainak és legbölcsebb uralkodóinak történetét, amely rávilágít: a magányosság nem gyengeség, hanem az igazságkeresők elkerülhetetlen sorsa. Ez a mű nem csupán egy regény, hanem útmutató a káoszban való megmaradáshoz.

1 900 Ft

Bevezető

Amikor a történelem elszabadul, és a vakbuzgóság lángba borítja a városokat, csak keveseknek adatik meg a tisztánlátás képessége. David Davidar nagyszabású regénye, az Uralkodók magányossága, a kilencvenes évek eleji India forrongó világába kalauzolja el az olvasót. A történet középpontjában egy fiatalember, Vidzsáj áll, aki a kisvárosi reménytelenségből menekülve Bombay lüktető, majd a vallási zavargásoktól véres utcáin találja meg hivatását – és önmagát.

Kinek ajánljuk?

Kifejezetten Önnek szól ez a könyv, ha:

Érdeklődik India gazdag, ellentmondásokkal teli történelme és kultúrája iránt.

Szereti azokat a történeteket, amelyek a személyes sorsokon keresztül mutatják be a társadalmi átalakulásokat.

Keresi a választ arra, hogyan maradhat meg az emberi tisztesség és a tolerancia a szélsőségek korában.

Olyan szépirodalmi műre vágyik, amely filozófiai mélységgel elemzi a hatalom és az egyén felelősségét.

A regény egy érzelmi és szellemi utazás, amely a dél-indiai síkságok poros kisvárosaitól a Nilgiri-hegyek ködös csúcsaiig repíti az olvasót. Vidzsáj, a feltörekvő újságíró és mentora, a bölcs Rusztom Szórábdzsi alakján keresztül tanúi lehetünk a hit és a politika kényes egyensúlyának. A könyv választ keres a modern kor égető kérdésére: hogyan győzheti le az értelem a pusztítás ősi isteneit? A történet feloldozást és reményt kínál, bemutatva, hogy a pluralizmus és a befogadás nem csupán eszme, hanem a túlélés záloga.

Mit kap ettől a könyvtől?

Történelmi éleslátást: Hiteles képet kap az 1992-93-as bombay-i zavargásokról és az indiai szekularizmus küzdelméről.

Példaképeket: Megismerheti Asóka, Akbár és Gandhi spirituális és politikai hagyatékát, akik a „magányosság palástját” viselve váltak népük igazi vezetőivé.

Kulturális merítést: Bepillantást nyerhet India vallási sokszínűségébe, a hindu templomok rítusaitól a modern metropoliszok nyüzsgéséig.

Filozófiai mélységet: A szerző mesterien fonja össze a fikciót a politikai esszével, elgondolkodtatva az olvasót a saját identitásáról és felelősségéről.

Megrendítő emberi sorsokat: Tanúja lehet egy fiatalember férfivá válásának, aki a tragédiák árnyékában tanulja meg az igazság értékét.

A magánkiadás fülszövege

1992. december 6-án hindu fundamentalisták leromboltak egy XVI. századi moszlim mecsetet az Uttar Pradesh szövetségi államban fekvő Ayodhya városában arra hivatkozva, hogy pontosan ezen a helyen volt Rama isten –Visnu 7. inkarnációjának - szülőhelye. A különböző vallási közösségek közt kitörő zavargások átterjedtek India más területeire is, ezek közül is a legkiterjedtebb és legszervezettebb a sok száz kilométerre délre fekvő metropoliszban, Bombayben (ma Mumbai) zajlottak.

Ez a politikai és vallási erőszak szolgáltatja a regény hátterét.

A főhős - és egyben az események narrátora – Vidzsáj, aki a dél-indiai Tamil Nadu állam egyik „unalmas kisvárosának harmadosztályú egyetemén szerez másodosztályú diplomát”, állást kap Bombayben az Indian Secularist című lapnál. Ugyan a folyóirat példányszáma alacsony, mégis, az indiai identitást taglaló, kiváló indiai közgazdászok tollából származó tanulmányokat jelentet meg, és Vidzsáj végre úgy érzi, ott van, ahol a dolgok történnek. Álmában sem gondolta, milyen hamar és mennyire valóságos lesz is ez az érzés… Amikor a zavargásokat elérik a nagyvárost is, úgy dönt, nem elég csak mások cikkeit szerkesztgetni, ki kell menni az utcára és látnia, éreznie kell a tömegeket és a káoszt. Ám amikor saját szemével látja a fundamentalista hordák brutális erejét, hirtelen és váratlanul szembetalálja magát India nagyon is zavaros vallási és politikai valóságával. A tapasztalat annyira felkavarja és megviseli, hogy munkaadója és főnöke, a párszi Mr. Szórábdzsi a Nilgiri hegyek egyik teaültetvénye közelében fekvő kisvárosba, Mehámba küldi pihenni és felépülni

Vidzsáj nagyon hamar belesodródik az Isten Tornya néven emlegetett szent hely körüli konfliktusba. Főnöke kérésére tudósítani szeretne a hegyekben még jó időben is csak nagyon nehezen megközelíthető helyről, amely keresztény és hindu templomként funkcionál, és amelyet a szóbeszéd szerint most szélsőjobboldali hindu nacionalisták el akarnak foglalni, hogy a keresztény papokat elűzve kizárólag hindu szentélyként tudhassák magukénak.

Vijay, megakadályozandó a komoly konfliktust, megszállottként veti bele magát az ügybe, és ehhez egy furcsa alakot kíván megnyerni magának. Noah a helyi keresztény temetőben a sírok között egy Banjánfa (Pipul) alatt él (Nota Bene: Buddha is egy ilyen fa alatt világosodott meg…). Nem lehet tudni, kötik-e rokoni szálak az ottani keresztény paphoz, mindenesetre elmondása szerint Amerikában tanult, idéz Pessoa, Cavafy és Rimbaud verseiből és feltétlen hódolója Jimmy Hendrixnek.

Davidar regénye Mr. Szórábdzsi készülő könyvéből kölcsönzi címét: a főszerkesztő a vallási tolerancia általa legnagyobbjainak tartott képviselőiről ír „tankönyvet” az indiai ifjúság számára – két uralkodóról, a buddhista Asókáról, a mogul Akbárról, valamint a hindu Mahátma Gandhiról. A pihenni küldött Vidzsájnak adja próbaolvasásra a kéziratot, és ennek fejezetei jelennek meg adott helyeken a regényben. Valahányszor beleolvas Vidzsáj, újabb és újabb ihletet nyer küldetéséhez, egyre eltökéltebb, hogy megállítja a fundamentalistákat –ám végül a tragédiát nem sikerül megakadályoznia.

A regény a növekvő fundamentalizmus veszélyére világít rá a maga eszközeivel, hogyan használják ki a vallást a politikusok saját érdekeikhez, hogyan ütközik az intolerancia a kortárs társadalommal.

Segítségül hívja a múlt nagy gondolkodóinak bölcsességét, hogy az elfogadó türelem - még ha ma az indiai szekularizmus idealizmusnak tűnhet is - valósággá válhasson… Szüksége van Indiának ehhez egy új magányos uralkodóra?

Csikós András

További információk

További információk

Szerző

Kiadás éve

ISBN

Kiadó

Kötészet

puhatáblás

Méret

A5 (148×210 mm)

Nyelv

Nyomás

Oldalszám

Megrendelési Információk

A megrendelés elküldését követően rendszerünk automatikusan értesíti a könyv szerzőjét.
A szerző közvetlenül felveszi Önnel a kapcsolatot a fizetés és a szállítás részleteinek egyeztetéséhez.

A My-Book.hu felülete a megrendelés biztonságos továbbítását biztosítja a szerző és a vásárló között.

Amennyiben több különböző szerző könyvét rendeli meg, minden szerző a saját művének megrendeléséről kap értesítést, és külön veszi fel Önnel a kapcsolatot.

Köszönjük, hogy közvetlenül a szerzőktől rendel!

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Uralkodók magányossága” értékelése elsőként

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük