Valóságteremtő energia
Nyelv | magyar |
---|---|
Oldalszám | 118 |
Méret | A5 (148×210 mm) |
Kötészet | puhatáblás |
Kiadás éve | 2017 |
1 800 Ft
Információk a vásárlásról
A sikeres megrendelés után rendszerünk e-mailben értesíti a kiválasztott könyv szerzőjét arról, hogy könyvét meg kívánja venni. Webshopunk a szerző és a vevő közötti automatikus adategyeztetéssel járul hozzá ahhoz, hogy a vásárlás létrejöjjön. Ezért a kosárba egyszerre csak egy könyvet (abból akár több példányt is) tud elhelyezni, új tétel kosárba helyezése után a korábbi termék törlődik. Megértését köszönjük!
Leírás
Faluvégi Anna nagyon hosszú utat tett meg. Nem fizikait. Nem időbelit.
Nem azt a jó hatszáz kilométert, ami Budapestig tart Székelykeresztúrtól. És nem azt az ötven évet, amit leélt.
Hanem egy szakadék, de akár több szakadék áthidalását, amit egy elnyomatásban élő ország lakójának gondolkodása, mentalitása tükröz, maga mögött hagyva a Trianonban elcsatolt országtest elvesztése feletti, mélytudati-kollektív veszteség miatti fájdalmat, mindent feladva, többszörösen újrakezdve, új emberré formálva magát.
Semmi nem változott rajta, nem ment stylisthoz, sem műkörmöshöz, kozmetikushoz sem. A frizuráját is maga készíti. Semmit nem változott külsőre. Mégis állandó megújulásban van, mint az a hegyi patak, melybe belefekszik meditációiban, s amely átmossa testét, lelkét.
Faluvégi Anna teremt, alkot, ír. Önmagát újra- és újrateremti magvakként megtermékenyülő gondolatai által. A gondolat a legfőbb energia, ami a világegyetemben létezik, alkot, új életet, új valóságot hoz létre.
Faluvégi Anna a gondolat alakításával újrateremti magát: egy olyan emberré, aki messziről jött időben-térben, aki lényét gyászból, veszteségből derűvé, örökös tervvé kovácsolja, s társaságában szívesen időznek az emberek.
Újonnan megjelent kis könyvének címe: Valóságteremtő energia. Megvallja benne: útját keresve boszorkánynak tanult. Kártyából jövőt olvasott. Majd reikimestertől igyekezett élettechnikákat ellesni. Aztán mestereket keresett: a kortalanná-időtlenné vált Louise Hay-t választotta. Mindenkitől, mindentől tanult, s életbölcsességét, tanácsait olyan áradó energiával veti papírra, olyan természetes tömörséggel foglalja össze immár sajátjává vált tanításként, hogy könyvét lehetetlen letenni. Beszél vonzásról, pénzről, kapcsolatokról. Az életadó ételről. A játszmákról, az üres, erőltetett pozitív szemlélet negatív hatásáról. Egy-egy mondata ütős, nyomot hagy.
„Sokszor hallani, hogy ’a szerelem csodákat művel’. Ez így igaz, amíg tart az ún. szerelem, hiszen mindig az ego kiszolgálása kerül előtérbe, az a személy felel meg neked, aki eleget tesz elvárásaidnak. Ez tehát öncélú megvalósítás. Ha már nem kapjuk meg a másik személytől azt, ami bennünket elégedetté tesz, megtörténik a kiábrándulás, a kiszeretés a másikból, vagy különböző módszerek alkalmazása (zsarolás, számonkérés, fenyegetés stb.) a saját egónk kiszolgálása érdekében. Az igazi szerelem feltétel nélküli, a másik fél teljes elfogadása úgy, ahogy van. És most mindenki elgondolkodhat azon, hogy a kapcsolata vajon milyen érzelmeken alapul.”
Elgondolkozom. Amikor az ember igazán szerelmes, sikerül felülírnia a saját egója követeléseit. Olyankor biztosan elfogadja a másikat úgy, ahogy van, hibáival együtt. Ha egy kapcsolatban különböző érdekek vannak előtérben, az biztos nem szerelem, csak egy kompromisszumokon alapuló kapcsolat. Jó esetben mindkét fél megpróbál alkalmazkodni egymáshoz, rossz esetben az egyik fél kizsarol magának mindent, a másik meg, mivel nem mer egyedül maradni, netán új életet kezdeni, hát úgy táncol, ahogy a másik fütyül.
S a másik véglet? Az a kapcsolat, amiben semmi igényed nem teljesül, milyen kapcsolat? Álomszintű.
Amíg fiatal az ember, az érdekek előtérbe kerülnek. Ha már túl van az életépítés harcán, jöhet plátói szerelem. De az biztos: a szerelem elsikkad a folyamatos érdekérvényesítés harcában.
Kár. Pedig ritka vendég az ember életében. Lemondani róla életveszélyes. A daganatos megbetegedések hátterében gyakran szerelemgyász szunnyad.
És a pénz? „Amikor jóslással foglalkoztam, azt a kérdést tették fel: ‚Lesz-e pénzem?‘, ‚Javul-e a pénzügyi helyzetem?‘ Ezek a kérdések a pénzzel kapcsolatos bizonytalanságot fejezik ki. Úgy értelmezhetjük, jelenleg nincs, tehát nem a jelenbe, hanem a jövőbe helyezzük pénzzel kapcsolatos elképzeléseinket“.
Mit a teendő? Azon túl, hogy elolvassuk az amerikai talajon termett, magyar gondolkozásra adaptált tanácsokat? Teremtsük újra valóságunkat gondolataink által. Az öreg emberek arcára vésődtek gondolatmintáik. Arcukról és betegségeikről leolvashatjuk gondolataikat.
Vannak, akik száz évet is megérnek derűsen, másokat elfogadva, az életet elfogadva.
Nem elég kutatni a hosszú élet titkát. Nem elég a cél, az elhatározás. Hozzátartozik a derű, a megengedés, a befogadás.
Egy másmilyen valóság megteremtésének képessége. Erről ír Faluvégi Anna.
Faluvégi Anna: Valóságteremtő energia. Budapest: MyBook, 2017. 117 p.
Balázs Ildikó
Vélemények