Amikor már van egy kész könyv a fiókban, és eljut a szerző odáig, hogy ezt ki kéne valahogy adni, akkor elkezd utánajárni a dolgoknak és sorra merülnek fel olyan kérdések, amik elbizonytalanítják. Ha valaki magánkiadásban gondolkodik, több feladatot magára kell vállaljon, ilyen lehet például az ISBN szám igénylése is. Na de…
Mi az az ISBN és mióta létezik?
Az ISBN szám (International Standard Book Number = Nemzetközi Szabványos Könyvazonosító), ahogy a neve is mutatja, nem csak határainkon innen használatos, hanem egy olyan numerikus kód, mely könyvek, hangoskönyvek, elektronikus könyvek, monografikus CD-ROM-ok, térképek egyértelmű azonosítására szolgál. A rendszer kialakításának igénye 1968-ban merült fel, majd egy meglévő brit mintát alapul véve kezdték azt kialakítani. 1970-ben fogadták el az ISBN-nel foglalkozó ISO 2018 szabványt. A rendszernek Magyarország 1974 óta tagja.
Milyen részekből áll az ISBN szám?
Az ISBN rendszere máig 160 országban került bevezetésre, ezen országokban megjelenő minden egyes könyv teljesen egyedi számsort kap, mellyel egyértelműen azonosíthatóvá válik nem csupán a mű, hanem pl. az adott kiadás, a könyv kiadója és a kiadás helye.
2005-ben jelent meg és 2007-ben lépett életben a szabvány negyedik, ma is érvényes módosítása, mely a korábban 9 jegyből álló számsort 13-ra hosszabbította meg, így növelve a rendszer számkapacitását és létrehozva egy olyan számsort, mely könnyedén vonalkóddá alakítható.
Az ISBN szám a következő 5 részből épül fel:
- Előtagelem: a jelenlegi a 978, egyes országokban már 979.
- Nyilvántartásicsoport-elem: lényegében „országazonosító”, Magyarország esetében 963, illetve 2010 óta a 615 is.
- Kérelmezőelem: 2-5 számjegyű lehet, a számot kérelmező, azaz jellemzően a könyv kiadójának azonosítására szolgál.
- Kiadványelem: korábban „könyvazonosító”, 1-4 számból áll.
- Ellenőrző számjegy, mely matematikai képlet alapján kerül meghatározásra.
Az egyes részeket a jobb olvashatóság miatt jellemzően kötőjellel választjuk el egymástól. Az első elem mindig 3, az utolsó 1 számból áll, a középső három elem hossza változó.
Az ISBN-t kötelező belenyomtatni a könyvbe, lehetőleg a címlap hátoldalára vagy a kolofonba (ami a címoldal túloldalán vagy a könyv végén, az utolsó páros számú oldalon a kiadásra vonatkozó adatokat közlő záradék neve).
Milyen kiadványok kaphatnak ISBN számot?
A hivatalos iránymutatás szerint a könyvek és könyv jellegű kiadványok (pl. térképek, elektronikus kiadványok) kaphatnak ISBN számot, attól függetlenül, hogy ingyenesen vagy térítés ellenében kerülnek terjesztésre. A kereskedelmi forgalomba szánt kiadvány esetében azonban az ISBN kötelező, akkor is, ha magánkiadásban, mi magunk adjuk ki könyvünket. Nem kell azonban ettől megijedni, mert az ügyintézés igazán nem bonyolult, arról nem is beszélve, hogy az ISBN szám „teszi a könyvet”, azaz ez a belépő az 5%-os áfakör világába (a könyvekre az állam 27% helyett mindössze 5% áfát vet ki).
Hogyan lehet ISBN számot igényelni?
Fordult már hozzánk olyan szerző, aki elmesélte nekünk, hogy az első saját kiadású könyvének megjelentetését vállaló cég több tízezer forintot kért tőle, hogy elvégezzék helyette az ISBN-nel kapcsolatos ügyintézést. A nálunk megjelentetett könyvek esetében mi ezt térítésmentesen intézzük, mivel tényleg nem bonyolult feladatról van szó és ráadásul az ISBN szám igénylése ingyenes….
A számok kiadását az Országos Széchényi Könyvtár ISBN irodája végzi, jellemzően 4 munkanapon belül meg is küldik az azonosítót az igénylő számára.
A következő elérhetőségeken lehet hozzájuk fordulni:
Faxon: 487-8687
E-mail-ben: isbn@oszk.hu
Levélben a következő címen: Országos Széchényi Könyvtár ISBN Iroda, 1827
Budapest,
Budavári Palota, F épület
Az igényléshez a következő adatok megadása szükséges:
- a kiadó (magánkiadás esetén a szerző, nem a nyomda) neve, címe, telefonszáma, e-mail címe (ha van), honlapjának URL-je (ha van),a kapcsolattartó személy neve (ha a kiadó nem magánszemély),
- a könyv(ek), kiadvány(ok) címe, szerzője, köteteinek száma, formátuma (könyv, hangoskönyv, pdf, epub, html. stb), tervezett oldalszám és a tervezett megjelenési példányszám, amennyiben 50-nél kevesebb.
Az ISBN iroda kizárólag nyilvános adatokat kezel, de magánkiadás esetében a kiadói adatok lényegében személyesek, amik így nyilvánosan hozzáférhetővé válhatnak, lehetőség van azonban ilyen esetben az adatok hozzáférhetővé tételét nyilatkozat formájában megtiltani.
Nem annyira röviden összefoglalva ezek az ISBN számokkal kapcsolatos legfontosabb, legérdekesebb információk. Az ISBN tehát csak látszólag számok véletlenszerű sorozata, valójában egy jól felépített azonosítószám, mely Magyarországon csodás varázserővel is bír: 5%-ra tudja csökkentei az ÁFA mértékét…
A témával kapcsoltban bővebb információra vágyóknak ajánljuk figyelmébe az Országos Széchényi Könyvtár oldalán elérhető ISBN útmutatót, magánkiadással kapcsolatos kérdések esetén pedig magunkat!