Anyáink konyhatechnikai Dr. Spock-ja volt Horváth Rozi: a 80-as években talán nem létezett háztartás a szakácskönyve nélkül, sokan szentírásként tekintettek rá és volt recept, amit egyesek azért csináltak úgy ahogy, mert Rozi szerint azt úgy kell. Talán nem én vagyok a egyetlen, akinek egy életre beleégett a retinájába a sült krumplirózsák képe a borítóról – és a vizuális élvezetek ezen a ponton tán véget is értek. Ha emlékeim nem csalnak, a belső oldalakon színes kép már egy darab sem volt (legalább is a mi kiadásunkban), csupán néhány tollgrafika. Ilyen szakácskönyvet ma már nem, vagy csak nagyon korlátozott célközönségnek lehet eladni – akiknél a minőség nem, csak az ár számít -, ráadásul ma már senki nem akar szabályszerűen főzni: most az újítások, a fűszerezett hagyományok a menők.
A mai kor szakácskönyve egy műalkotás: olyan vizuális gyönyört kell adjon, ami miatt nehéz letenni, ami miatt az embernek kedve támad főzni, de legalább is eltervezi, hogy majd 47. oldalon szereplő csodát mindenképpen elkészíti. Ezen túl persze kell legyen valami különleges, valami egyedi benne, mert a nagyi receptjeit a nosztalgikus varázslat már nem emeli ki a sorból. Lehetsz pimasz, formabontó, sótlan vagy borban pácolt, vegán vagy húsimádó, a lényeg: receptekben, stílusban vagy a formátumban hozz valami egyedit, ami miatt fel fognak rád figyelni, mert bizony ez egy olyan pálya, ahol Gordon Ramsay, Jamie Oliver és pl. Mautner Zsófi lesz az ellenfél.
A magas vizuális elvárások miatt nem sorolhatók előállítási költségeiket tekintve az olcsó kiadványok közé: a képek elkészítése, utómunkája, a tördelés, a minőségi papír és a színes kiadvány nyomdai költségei is mind növelik az árat, de az előbbiek csupán egyszeri költségek, a nyomdai díjak pedig újranyomás esetén jöhetnek csak elő legközelebb, de ha erre szükség van, akkor az nagy valószínűséggel jót jelent.
A szakácskönyvek és a magánkiadásban megjelent könyvek története egy ponton összekapcsolódik
Ahogy erről már korábban írtunk, a szerzői kiadások egyik első és legnagyobb sikerének tekintik Amerikában Irma S. Rombauer A főzés öröme című könyvét, ami bár 1931-ben jelent meg először, mégis máig az Egyesült Államok egyik kedvence. Bár a marketing és promóciós lehetőségek akkoriban még korántsem voltak ilyen jók, mint manapság ( jó, persze a piac sem volt ennyire telített), a szerző elszántsága és könyvébe vetett hite meghozta gyümölcsét. Akkor ráadásul ehhez egy élet megtakarításait kellett kockára tennie, amire ma már nincs szükség.
Szóval még mielőtt azt gondolnád, hogy szakácskönyvet készíteni könnyű javasoljuk, a fent leírtak alapján gondold át, hogy valóban elég egyedülálló, a többi közül kitűnő szakácskönyv terve van-e a fejedben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a digitális megoldásoknak köszönhetően már az sem akadály, ha csupán a családod számára álmodtad könyv formátumba a dédi receptjeit – hiszen lényegében bármilyen kis példányszámban lehet már könyvet előállítani.
Ha pedig partnert keresel terveidhez, tudod, kihez fordulhatsz.