10 dolog, amit jó tudnod, ha egy nyomdával egyeztetsz a könyved kiadásáról

Szinte biztos, hogy sokkal több dologgal tisztában vagy, mint gondolnád, talán csak nem tudod nevükön nevezni a dolgokat. Mi most arra teszünk kísérletet, hogy összefoglaljuk azokat a legfontosabb témákat, kifejezéseket, amik ismeretében már nem lesz mitől tartanod, ha egy nyomdával egyeztetsz. Titkon reméljük, hogy sikerül hozzátennünk az önbizalmadhoz ezzel az írással és néhány pont után rájössz, mennyi mindent tudtál eddig is… A lentiek alapjául a nyomdánkban alkalmazott eljárások és megoldások szolgáltak.

1. Milyen legyen a kézirat?

Adott egy kézirat, amivel felkeresed a nyomdát, az első kérdésük nagy valószínűséggel annak állapotára fog vonatkozni.

Az anyagot alapvetően kétféleképpen tudod leadni: nyomdakész, azaz tördelt pdf-ként, vagy nyers kézirat formátumban, ami jellemzően egy .doc vagy .txt kiterjesztésű fájl. Ez utóbbi esetben a nyomda segítséget ajánlhat a végleges forma elkészítéséhez. Sokan word-ben írják meg a könyvüket, van nyomda, amelyik így is elfogadja az anyagot, de figyelni kell arra, hogy a word alapértelmezett dokumentum mérete A/4. Ha más méretűt szeretnél, ez néhány kattintással megoldható. Anyagleadásnál adódhat ebből gond, ha a kívánt méret más, mint amiben a könyvet szerkesztették.
Kézzel vagy írógéppel lejegyzett kézirattal nem is érdemes próbálkozni.

2. Milyen méretű lesz a könyv?

A ma használatos papírméreteket nemzetközi szabvány határozza meg. Több sorozat is létezik, de hazánkban a legáltalánosabb az „A” és „B”. Ha a többi mérettel talán nem is vagy tisztában, az A/4 biztosan ismert számodra az iskolából, az A5-ös méret ennek épp a fele és így tovább. De könyvet természetesen nem csak szabvány szerinti, hanem egyedi méretben is készítenek – a lényeg, hogy a kézirat az adott formátumba legyen tördelve.

3. Milyen tájolású lesz a könyv?

Ez valójában egy rém egyszerű kérdés. Tájolás szerint két változatot különböztetünk meg: állót és fekvőt. Álló változatról akkor beszélünk, amikor a könyvet a hosszabbik oldala mentén kötik.

4. Hány oldalas lesz a könyv?

Ez egy olyan kérdés, amire értelemszerűen csak akkor tudsz válaszolni, ha már megvan a könyvhöz a megfelelő méretben tördelt változat. Ha ajánlatkéréskor erre még nem tudsz pontos választ adni, nem baj, elég egy hozzávetőleges, hiszen az árat újra lehet kalkulálni.

5-6. Kötés típusa és borító?

A kötésmód azt határozza meg, milyen technológiával szeretnénk, hogy a könyvünk lapjai össze legyenek kötve. A legjellemzőbb megoldások a puhatáblás ragasztókötés (1. kép), keménytáblás cérnafűzés (2. kép) és újabban egyre gyakoribb a spirálozás (3. kép), bár ezt nem tekinthetjük klasszikus kötési módnak.
Ezek elég beszédes nevek, a ragasztókötés esetében ragasztó, a cérnafűzésnél cérna, a spirálozásnál spirál tartja össze az oldalakat.

A ragasztókötés egyszerűbb és olcsóbb megoldás, míg a cérnafűzés tartósabb, a spirálozás pedig inkább használat szempontjából lehet praktikus. Ajánlatkérésnél fel kell rá készülni, hogy árban igen markáns különbség lehet az egyes megoldások között.

7. Borító fóliázása

A borító fóliázása nem azt jelenti, hogy egyesével bezacskózzák, védőcsomagolásba helyezik a könyvet, hanem egy felületkezelési eljárást jelöl a kifejezés. Ennek során vékony műanyag réteg kerül a borítóra, ami által nem csak szebb, de ellenállóbb is lesz a felület. Optikailag többféle változatban létezik: fényes, matt, selyem matt.

8. Belív és borító színe?

Mivel a papírnak két oldala van, ezért egy ajánlatban a könyv nyomtatási színét két számmal határozzuk meg. A 4-es szám a nyomdai alapszíneket (cián, magenta, sárga, fekete), vagyis a színes oldalt jelöli, az 1 a kizárólag egy színű, fekete nyomatot, a 0 pedig a nyomatlan oldalt.

színes (4+4: két oldalon színesen nyomva, 4+0: egy oldalon színesen nyomva)
fekete-fehér (1+1: két oldalon egy szín feketével nyomva, 1+0: egy oldalon egy szín feketével nyomva)

9. Milyen papír?

Ennél a kérdésnél alapvetően két jellemző alapján kerülnek meghatározásra a típusok, ami a vastagság és a felület – de jogos a kérdés, akkor miért minden papír esetében az van megadva, hogy valahány g? Ezek a számok azt jelölik, adott papír négyzetmétere hány gramm súlyú. Természetesen elképesztő választék van árban, jellemzőkben és színekben is, de a lenti 3 típus használata a leggyakoribb a könyvek esetében:

80g ofszet

Ez egy bevonat nélküli papír, leginkább a fénymásoló papírhoz hasonló alapanyag. Elsősorban szöveges kiadványok nyomtatására használják, mert jól olvasható a szöveg rajta.

 

100g ofszet

Lényegében ugyanaz, mint a fentebb leírt 80g-os csak kicsit vastagabb, akkor szoktuk ajánlani, ha kevés az oldalszám, vagy ha kép is található a grafikában.

 

150g műnyomó

Felületkezelt, mázolt, sima tapintású, enyhén csillogó felületű papír. Főleg képes, színes (fotós, grafikus) anyagok nyomtatására használják. Fényes és matt változata használatos.

10. Milyen példányszámban készül a könyv?

Fontos figyelembe venni, hogy több könyv rendelése esetén, egy darab előállítási költsége arányosan kevesebb lesz. Semmiképp nem érdemes tehát egy darabra árat kérni és azt kezdeni el felszorozgatni, mert így a valóságtól nagyon távol álló kalkulációt fogunk készíteni…

Valójában nem olyan nagy ördöngösség az egész, elég csupán néhány alapvető dologgal tisztában lenni, ahhoz, hogy magabiztosabb lehess. Akár ezt a cikket is használhatod puskának. Légy nyugodt, hiszen egy korrekt nyomda munkatársai mindent meg fognak tenni azért, hogy megkönnyítsék a dolgod, nem az lesz a céljuk, hogy megrémítsenek.

Ha a fentiekről többet szeretnél megtudni, ajánljuk figyelmedbe Kisokosunkat.